Ha ereszt valahol egy forrasztás, víztelenítsük a csövet, majd alaposan ki kell szárítani a további munkafolyamathoz. Ezt legegyszerűbben egy hőlégfúvóval vagy gázlámpával érhetjük el. Nyomjunk egy kevés tisztító-folyasztó szert a felmelegített csatlakozóba, majd hevítsük fel a kötést, hogy megolvadjon a régi forrasztóanyag. Majd a folyasztószer elősegíti a forrasz bejutását a résekbe, ezáltal létrehozza a tökéletes kötést.

• Tömítés szigetelőszalaggal

A csövek kisebb szivárgása javítható ún önkeményedő tömítőszalaggal. Miután elzártuk a vizet szorosan átpólyáljuk a csövet javítószalaggal. Ez egy idő után megköt és kitűnően fog tömíteni.

• Húzza meg az anyát

Ha szivárogni kezd egy csavarkötéses csatlakozó első lépésben húzzuk meg a finoman a hollandit. Nagyon ügyeljünk arra, hogy ne húzzuk meg túlzott erősséggel, mert megroppanhat a tömítőgyűrű, esetleg elroppanhat a hollandi anya, ezért maximum 1/4 fordulatot tegyünk meg.

• Fagyasztásos javítás

A csőfagyasztó segítségével könnyen ki lehet javítani a szivárgást. Nem kell elzárnunk a vizet, a csövet vízteleníteni. Készítsük elő a cseredarabot és a csatlakozókat. Össze kell lapítanunk a csövet a repedés előtti szakaszon, ezzel is segítve a víz folyásának megakadályozását. Majd utána fagyasszuk meg a csőben rekedt vizet. Ezután gyorsan kell dolgoznunk, mert kiolvad a fagydugó. Ki kell vágnunnk a csőből a sérült szakaszt.

• Ki ne húzza!

Ha véletlenül átlyukasztotta valamivel a vízcsövet (szöggel vagy csavarral) hagyjuk a csőben, ne húzzuk ki, mert amíg a csőben van szinte tökéletesen tömít. Ezalatt van időnk elzárni a vizet és kiengedni a csőből.

• Ideiglenes szorító

Mindig legyen a gyors javításhoz tömítőbilincsünk. Ezt pillanatok elatt egy csavarhúzóval vagy villáskulccsal felszerelhetjük a repedt csőre. Ha nincs tömítőbilincsünk és viszonylag kicsi a csőben rejlő nyomás, ideiglenesen pótolhatjuk egy darab locsolótömlővel és awba csőbilincsekkel, vagy dróttal. Zárjuk el a vizet míg a műveletet elvégezzük. Felvágjuk a tömlőt és ráhúzzuk a sérült részre, majd bilincsekkel rögzítsük, vagy az esetleges dróttal, melyet egy fogóval dróthurokkal jó szorosra meghúzzuk.

• Szivárgó csatlakozó gyors javítása

Ha bontás nélkül szeretnénk megszüntetni egy fitting szivárgását, használjunk tömítőpasztát. Az epoxigyantás javítógitt gyors kötést biztosít számunkra, ugyan ezt későbbiekben nehéz eltávolítani. A szorítócsatlakozók tömítéséhez jobb a szilikontapasz. Ehhez el kell zárnunk a vizet, valamint szétcsavarni a csatlakozót és ki kell szárítani a csövet pl gázlámpával. Felkenjük a tömítőszert a kötőfelületre, majd kis idő után újra össze lehet szerelni.

• Ha még mindig csöpög…

Ha a meghúzott hollandik után is szivárog a szorítócsatlakozónk szereljük szét és elenőrizzük, hogy nem sérült-e meg valamelyik alkatrész vagy csővég. Majd cseréljük ki a tömítőgyűrűket, tekerjünk 2- maximum 3 menet teflonszalagot menetiránynak megfelelően a réz tömítőgyűrűk köré. Szereljük újra össze a hollandival a csatlakozókat, majd húzzuk meg az anyákat kulccsal ügyelve, nehogy elrepedjenek. Ha továbbra is fennál a szivárgás vélhetően hibás a hollandi anya.

Ahol műanyag csöveket kötünk össze fémcsövekkel ott megszakad a földelés, ezért ott át kell hidalni csőkötéseket. Szereljünk fel földelőkapcsokat a fittingek mindkét oldalára, majd egy rövid rövid földelőkábellel kössük össze. Ezzel megelőzhető egy zárlat esetén előforduló áramütés. Ezért gondosan földeljünk le minden fémcsövet ennek elkerülésére.

• Hagyjon tágulási helyet

A műanyag lefolyócsövek kitágulnak, amikor forróvíz éri ezeket, ezért lehetővé kell tenni az elmozdulást. Oldható kötéseknél (fittingeknél) lazítsuk szét a műanyag csövet és húzzuk kb 3 mm-er kijjebb a fittingből. Merev, hosszabb kötéseknél (2-2,5 m) célszerű rugalmas tágulási idomokat beszerelni közé, így megakadályozva a vízszivárgást a tágulás során.

• Könnyen szerelhető

Könnyebb összeszerelni a lefolyócső csatlakozási pontjait, ha a cső végeit leszélezzük (lesorjázzuk, döntött peremet létrehozva). Ezáltal könnyedén összecsúszik a csatlakozó “O” gumigyűrűjével a cső. Ha szeretnénk, hogy ennél is könnyebben csússzon össze a szerlvényünk, akkor alkalmazzunk egy kis szilikonzsírt vagy ami még ennélis egyszerűbb egy kis szappant kenjünk a cső végére.

• Csatlakozók beállítása

Ragasztott kötésű csőhálózat szerelésekor először illesszük össze a teljes csőhálózatunkat, ellenőrizve, hogy megfelelően álljanak a csatlakozók, könyökök és gyűjtőidomok. Jelöljük össze ceruzával vagy alkoholos filccel a kötéseket, minden illesztésnél, hogy pontosan összeállíthassuk fix kötésnél a hálózatunkat.

A metrikus csatlakozók közül a 15- és 28 mm-esek összecsatlakoztathatók a régi méretű (colos) 1/2 és 1 colos csövekkel. A 22-es rézcső és a 3/4-es colos cső összekötéséhez azonban már közdarabra van szükség, mely átalakítja a metrikus méretet colos méretté.

Nem csúszik le
Ha “T” elégazást szerelünk egy föggőlees szakaszba, elvágjuk a csövet a megkívánt méretre, majd felfűzzük a hollandit és a tömítőgyűrűt. Ezután egy trükkel (ruhacsipesszel) rögzítjük a felső és alsó hollandi anyát és gyűrűt, hogy ne csússzanak le. Utána meghúzzuk az alsó hollandit. Leengedjük a felső gyűrűt és anyát, majd ezt is meghúzzuk, ügyelve arra, hogy tartsuk a T elégazás közepét a helyes irányba. Ezt egy másik kulcs vagy vízpumpafogó segítségével tehetjük meg.

Csavaros megoldás-forrasztás helyett
Házilag készülő csőkötéseket célszerű forrasztás helyett fogóval, kulccsal szerelhető csavarkötéses csatlakozók alkalmazása. Mielőtt a kötéseket rögzítjuk a hollandikkal nem árt, ha teflonszalaggal körbetekrjük a menetet, hogy jobban tömítsen. Ezt az anya forgásirányával megegyező irányban tegyük, hogy amikor meghúzzuk a hollandit, ne tekerje le a teflonszalagot.

Csak tolja össze
A műanyag bevonatú víz- és fűtéscsövek műanyag fittinggel csatlakoztathatóak, ebbe csak bele kell dugni a végét. A csövet a csatlakozón belül található fémfogazású gyűrűk rögzítik. A cső a csatlakozó végén található gyűrű meglazításával szedhető ki. Ez a fajta megoldás csak a műanyag csöveknél alkalmazható, mert a fémcsövek keménysége révén a fittingekben található fémgyűrűk nem kapaszkodnak bele a csövekbe.

Ügyes forrasztófogó
Ezzel a fortélyos szerszámmal másodpercek alatt elvégezhetjük a forrasztásokat. Ez nem más, mint egy elektromos forrasztópáka. Működése egyszerő, mint egy sima fogó, azzal a kivétellel, hogy a két pofája közé közrefogja a csatlakozót és gyorsan, egyenletesen felmelegíti. Természetesen ez a módszer méretfüggő, minden cső, ill idom átmérőhöz cserélni kell a fogó pofáit.

Ha rugóval hajlítunk csövet kissé túl kell hajlítani, majd utána a kellő állásba vissza kell egyenesíteni. Ezáltal könnyedén ki lehet húzni a rugót csövünkből. Ezt csak oly módon tehetjük meg, hogy madzagot kötünk a rogó végére hajlítás előtt. Rövidebb darabok esetén a rugó végét kilógatjuk a csőből, így kézzel is megfoghatjuk. A 12-es (12 mm átmérőjű) csöveknél ezt a módszert csak kívülről alkalmazhatjuk, vagyis ráhúzzuk a rugót a csőre.

• Vastag csövek hajlítása

A 22-es vagy 28-as, ill ennél nagyobb átmérőjű csövet nem egyszerű kézzel meghajlítani, főleg a merev (vastagfalú) csövet, ezért célszerszámot alkalmazzunk. Van egy másik lehetőség erre: a forrasztáshoz használt gázlámpával felhevítjuk a rézcsövet, mígnem vörösen izzik a hajlítás helyén, ezáltal meglágyul a cső. Majd hagyjuk, hogy kihűljön és rugót használva meghajlítjuk óvatosan.

• A csővágó használata

Nagyobb szerelési munkáknál jó szolgálatot tehet a műanyag- és rézcsövekhez használható csővágó. Miután a csövet beleigazította a csővágóba (a két görgőcsapágy és a kerékkés közé), addig húzza a menetet, míg könnyen elforog a vágó, ugyanakkor belekarcol a kés a csőbe. Minden körbetekerés után fokozatosan szorítson a vágó menetén, míg az át nem vágja a csövet. A vágás végeztével még nincs készen a művelet, mert a vágó belső peremet hagyott a cső végén. Ezt a sorját vágó végén található V alakú lyuktágítóval lehet eltávolítani, természetesen ez csak a további munkafolyamat megkönnyítésére szolgál.

A műanyag csöveket éles késsel is ki lehet sorjázni a méretre szabás után. Erre is természetesen van egy másik módszer, melyet célszerszám vásárlásával lehet elvégezni.

Vágás dekopírfűrésszel

A csöveket dekopírfűrésszel is méretre szabhatjuk, a hozzá való fém- vagy műanyag fűrészlappal. Ezt a módszert csak úgy tudjuk elvégezni, ha satuba fogjuk a csövet. A rázkódást, elcsúszást elkerüljük valamint optimális pontos vágást hajtunk végre.

Kézi fémfűrésszel is megy…

A legegyszerűbb módszer erre a cső satuba fogása. A csövet két fadarab közé fogjuk, hogy ne sérüljön szorításkor. A pontosabb vágás érdekében célszerű körbetekerni szigetelőszalaggal a vágási méret mellett csövünket, így merőleges vágást hajthatunk végre. Miután végeztünk a vágással egy reszelővel távolítsuk el a sorját.

Lefolyócső pontos vágása

Célszerű a csövet egy gérvágó ládába befogni, így egyszerűbb merőlegest vágni a csőre. Fémfűrésszel könnyedén átvágjuk a csövet. Miután elvégeztük a folyamatot, ki kell sorjázzuk a cső végét.

A gázkészülékek és -vezetékek kontár javítása nemcsak tilos, de veszélyes is. Ezért ezek szerelését és karbantartását csak és kizárólag szakképzett emberrel végeztesse el, aki a Gázszerelők Országos Egyesülete vagy a helyi iparkamara tagja. Ezek névjegyzékét az imént említett intézményeknél találhatja meg.

• Fémtárgyak földelése

Az épület víz- és fűtésvezetékeit, szerelvényeit (a csőhálózatot, fűtőtesteket , fürdőkádakat, zuhanytálcákat) érintésvédelemmel kell ellátni – más szóval elektromosan földelni kell. Vizsgáltassa át a házat szakképzett villanyszerelővel, ha kétségei vannak a megfelelő földeléssel kapcsolatban.

Régi, gravitációs keringtetésű fűtési rendszereknél nem éppen gazdaságos nyárra is begyújtani a kazánt, csak vízmelegítésre. Ilyenkor célszerű a villanybojlert választani meleg víz előállítására, melynek hőfokszabályzója biztosítja a folyamatos meleg víz ellátást. Itt sem szabad megfeledkezni a méretekről, hisz sokféle ártartalmú bojlert lehet beszerezni, így célszerű számunkra a legnagyobbat vásárolni kihasználtság szempontjából.

• Riaszt, ha ömlik a gáz

A gázbojlert és az egyéb gázkészülékeket évente át kell vizsgáltatni, nehogy valami hiba keletkezzen. Nem szabad eltakarni a légbevezető nyílásokat, mert a tökéletes égéshez kellő mennyiségű levegő kell, melynek során nem marad vissza mérgező gáz.

Ha a készülék nem megfelelően működik, halálosan mérgező szén-monoxid gáz képződhet. Ennek alapján célszerű beszerezni otthonra szén-monoxid érzékelő berendezéseket, melyek viszonylag olcsók és könnyen felszerelhetők a bojler, fali kazán vagy gázkonvektor közelében.

• Nehogy leforrázza magát…

A keringetőszivattyús (cirkó) rendszerekben szakaszolószelepek találhatók, amelyek annak megfelelően irányítják a meleg vizes tartályhoz vagy a fűtőtestekhez a forró vizet, hogy hol van rá nagyobb szükség. Ne állítsa 60 °C-nál magasabb értékre a tartály termosztátját, mert leforrázhatja magát. A helyiségek hőmérséklete a szobai termosztátokkal szükség szerint szabályozhatók.

Ha nem új a víztároló tartály, és nincs kellően szigetelve, inkább ne ennek a tartálynak a vizét használjuk ivásra. Az ivóvizet mindig a konyhai hideg vizes csapból vegyük, ill. olyan csapból is alkalmas ivásra, amely közvetlenül a hálózati csővezetékre csatlakozik. Ahol pedig régi, ólomcsöves vezeték van kiépítve, és lágy a víz, reggelente folyassuk ki a csapot, s csak utána használjuk ivóvízként, mivel sokáig állt a csőben a víz.

• Rozsdás víztartály cseréje

Egy idő után tönkremegy a tartály horganyozása, emiatt rozsdásodik. Ekkor érdemes kicserélni vagy újabb horganyzott tartályra, vagy műanyagra a régi tartályt. A kerek, rugalmas polietilén tartályok a szállítás idejére összehajthatók, így nem kell hozzá teherautó, ill. a padlások szűk nyílásain is beférnek. A régi elhasznált tartályt a padlás egy félreeső sarkában tárolhatjuk, ill. le lehet adni a mélytelepen. Ennek hátránya viszont, hogy nehéz elszállítani, ill lehetséges, hogy bajlódni kell a feldarabolással is.

Ha esze ágában sincs vízvezetéket szerelni, akkor is tudnia kell, hogy csőtörés esetén hol lehet elzárni a vizet. A legfontosabb szerelvény a főcsap, amely ott található, ahol a hálózati vezeték bejön az épületbe. Nem árt, ha minden lakó tudja, hogy hol ez a csap és hogyan kell elzárni.

• Ami a legfontosabb

Régebbi épületeknél előfordul, hogy belül nincs elzárócsap, így azt a föld alatt kell keresni, valahol a ház és az utca közötti szakaszon. Ez esetben célszerű minél hamarabb egy belső elzárócsapot is fölszereltetni – akár már a csőhálózat felújítása előtt.

• Próbálja ki!

Az elzárócsap beragadhat, ha ritkán használják, így vészhelyzetben sem lehet elzárni a vizet. Ennek megelőzése érdekében rendszeres időközönként mozgassa meg – zárja el, majd nyissa meg újra – a csapot, és fújjon némi kenőolajat a tengelyére. A napi használathoz nyissa ki teljesen, majd pedig egy negyed fordulattal tekerje beljebb a csapot.

• Mi folyik a csőben?

Ha az épület tartályból, ciszternából kapja a vizet, keresse meg annak kivezetéseit. A csapok közül az egyik a hideg vizes vezetéket, a másik a vízmelegítőhöz vezető csövet szabályozza. A csöveket követve kiderülhet, hogy melyik milyen csap. Ha nem sikerül, nyúljon be a tartály belsejébe, és húzzon egy alkalmas méretű műanyag zacskót a kivezetőnyílások egyikére. Ezután nézze meg, hogy melyik vezetékből nem folyik a víz, és ennek alapján jelölje meg az elzárócsapot.

• Mivel zárható el a csap?

Ha a kültéri elzárócsap a föld alatt található és csak a négyszögletes végű szárához lehet hozzáférni, akkor a szaküzletben kell különleges, hosszú elzárókulcsot vásárolni hozzá. T elzárócsaphoz hulladék falécből is barkácsolhat kulcsot. Vágjon le egy akkora darabot, ami elér a csapig, majd vágja be V alakban a végét, hogy könnyen rá lehessen húzni a csap elzárókarjára. Ekkor a léc túlsó végére szögeljen keresztben egy másik lécet és ezzel fordítsa el a csapot.

• Helyi elzárószelepek

A korszerű vízvezetékek csőágain több helyen van kis méretű elzárószelep, így a csapok, töltőszelepek és “vizes” készülékek anélkül is vízteleníthetők, hogy mindenütt el kellene zárni a vizet vagy le kellene ereszteni a víztartályt. Az ilyen szelepeken – a hornyukba illesztve csavarhúzóval vagy vékony pénzérmével – negyed fordulatnyit kell fordítani a záráshoz. A szelep akkor van nyitva, ha a vezetékkel párhuzamosan áll a horony.

• Ha nincs rajta csap…

Nincs elzárócsap a hideg vizes ciszterna kivezetőcsövén – vagy van, de beszorult? Nos, fektessen keresztbe egy lécet a tartály tetején, majd kösse föl hozzá a töltőszelep karját. Így a szelep zárva marad, és a kifolyóvezeték csapjait megnyitva a tartály kiüríthető. Ha már üres a tartály, nem folyhat víz se hideg, se a meleg vizes csapból.

Ha gyorsan kell vízteleníteni egy csövet – pl csőtörés miatt -, akkor sem kell kivárni, míg kiürül a tartály. Dugjon egy méretes répát a tartály kifolyónyílásába, majd a csapokat megnyitva víztelenítse a sérült vezetéket.